Történelem

A modern cseh államhoz tartozó területek hosszú és igen változatos történelmet mondhatnak magukénak. Ezen földek már az őskorban is lakottak voltak, a régészek több paleolit kultúra nyomát fedezték fel itt. Brünntől délre talált Dolní Věstonice-i vénusz szobrocska a világ egyik legrégebbi kerámia tárgya.

Az ókorban, a Ke. 3-5 században kelták, illetve bójok költöztek ide. Később, a Ku. 1 század környékén germán törzsek telepedtek ide. A nagy népvándorlások idején a germán törzsek helyére érkeztek meg a szlávok. Első fejedelmük egy frank kereskedő, Szamo lett, aki az avarok támadásaitól szenvedő szláv törzseket szövetségbe szervezte. E fejedelemség alapjain jött létre a későbbi Morva Fejedelemség, illetve Nagymorva Birodalom. Az akkori Európában jelentős erőt képviselő állam bukását, a Frank Birodalommal való viaskodás, a belső viszályok és a magyar terjeszkedés okozta.

A 9. század végén a morváktól nyugatra jött létre a bohémiai fejedelemség, mely később kiterjesztette hatalmát Moráviára és Sziléziára. Bohémiát 1002-ben a Német-római Birodalomhoz csatolták. 1198-ban I. Ottokár királlyá koronáztatta magát, s hamarosan országát is sikerült királyságként elismertetni. Ez a Birodalmon belül is jelentős függetlenséget jelentett, beköszöntött a cseh aranykor. A Přemysl-ház uralkodói jelentős anyagi és katonai hatalomra tettek szert, számos környező állam trónját megszerezték és sikeresen verték vissza a tatárok támadását is. Az országban megjeletek a német telepesek városokat és bányákat alapítva.

Az utolsó Přemysl király rejtélyes halála után az örökösödési háborúkból a Luxemburg-ház került ki győztesen. A trónt IV. Károly német-római császár foglalja el. Uralkodása alatt Prága hatalmas fejlődésen megy keresztül. Ekkor alapították a Károly Egyetemet. Felépült a Károly-híd, a Károly-tér, a prágai vár nagy része, a gót stílusú Szent Vitus katedrális.

A nagy király halála után a pestis is megrázta a cseheket: a pusztító járványban a népesség tíz százaléka odaveszett.

A 15. században lépett színre Husz János vallásreformer, kinek tanai hamarosan kivívták a pápa haragját. Bár Huszt cseh nép mellet, a király és a nemesség is pártolta mégsem menekülhetett a máglya elől. Halála a huszita háborúk kirobbanásához vezetett. A huszita felkelők öt keresztes hadjáratot vertek vissza. A felkelések a szomszédos országokra is átterjedtek, de a hosszú háborúskodás végül az egyház gyözelmével zárult. Bár a felkelést leverték a huszita tanok megmaradtak, s a lakosság nagy része ezek szerint élt.

A zavaros idők során az ország trónján több uralkodóház tagja is megfordult: Habsburgok, Jagellók, de még Hunyadi János is viselte a cseh koronát. A Jagellók uralmának a Mohácsi Csata és, Lajos-király (Magyarországon II. Lajos) halála vetett véget. Helyére a cseh nemesség a Habsburgokat választotta.